Egy rendszerhiba hihetetlenül drága és nehezen javítható is lehet, nem beszélve a gyakran vele járó és megalázó nyilvános botrányról.
A Liked.hu-nál most összegyűjtöttük a valaha történt legnagyobb programozói katasztrófákat.
1988: A Morris-féreg
Nem minden drága szoftverhiba nagyvállalatoknál vagy kormányzati szervezeteknél következik be. Az egyik legköltségesebb hibát például egy diák okozta. A Cornell Egyetem hallgatója, Robert Tappan Morris kísérletképpen létrehozott egy férget, ami végül futótűzként terjedt el, és tízezrek számítógépét tette tönkre egy kódolási hiba miatt.
Morris eredetileg azt tervezte, hogy a féreg ártalmatlanul vándoroljon a számítógépek között, és közben másolatokat készítsen magáról. Azonban egy szoftverhiba miatt ezt a végtelenségig tette, és gyakorlatilag kiszívta az összes erőforrást a gépekből.
Ez tette a Morris-férget valójában az első fertőző számítógépes vírussá. A féreg tovább terjedt, és hatvanezer ARPANET-csomópontot (az USA védelmi minisztériumának internet-prototípusa) tett tönkre.
Morris ellen vádat emeltek és elítélték hackerkedésért, majd 10.000 dollárra bírságolták, annak ellenére, hogy az általa okozott kár értékét 10 millió dollárra becsülték.
Azonban a történelem megbocsátott Morrisnak. Ez az incidens tanulságos volt: feltárta a sebezhetőségeket, és javította a digitális biztonságot. Napjainkban Morris a Massachusetts Institute of Technology professzora, a féreg eredeti kódja pedig múzeumi tárgyként, egy lemezen őrzik a Bostoni Egyetemen.
A Mariner-1 űrszonda, 1962
A NASA egy robotpilóta vezérelt űrszondát indított útnak a Vénusz körüli repüléshez adatgyűjtés céljából. A dolgok azonban nem a tervek szerint alakultak.
A Mariner-1 űrszonda alig hagyta el Cape Canaveralt, amikor a rakéta veszélyesen eltért a pályájától. A NASA mérnökei, attól tartva, hogy a rakéta a Földre zuhan, aktiválták az önmegsemmisítő mechanizmust, és a szonda megsemmisült a start után kb. 290 másodperccel.
A vizsgálat során kiderült, hogy egy rendkívül egyszerű szoftverhiba okozta a katasztrófát. A kód egyik sorában egy kötőjel hiányzott, ami hibás irányítási jeleket küldött az űrszondának. A hiba ára meghaladta a 18 millió dollárt (mai árfolyamon kb. 169 millió dollárt).
A Pentium FDIV hiba, 1994
A Pentium FDIV hiba egy érdekes eset, amikor egy kis probléma tömeges hisztériává fajult.
Thomas Nicely, matematika professzor felfedezett egy hibát a Pentium processzorban, és jelentette az Intelnek. Válaszul a cég felajánlotta a chip cseréjét mindazoknak, akik igazolni tudták, hogy érintettek a hibában.
Az eredeti hiba viszonylag egyszerű volt: a chip algoritmusának keresőtáblájában volt a probléma. Ez apró pontatlanságokhoz vezethetett a számításokban, de csak nagyon ritka esetekben. Valójában a hiba valószínűsége mindössze 1 a 360 milliárdhoz volt.
Bár a szoftverhiba valós következményei elenyészőek voltak, miután a hír bekerült a nemzetközi sajtóba, milliók követelték a chip cseréjét, ami 475 millió dollárba került az Intelnek.
440 millió dollár elvesztése hibás tranzakciók miatt, 2012
440 millió dollárt veszíteni egy munkanap során bármilyen mércével mérve is katasztrófa. Főleg, ha ez 30 perc alatt történik egy szoftverhiba miatt, ami letörli a világ egyik legnagyobb tőzsdecsoportjának értékének 75%-át.
A Knight Capital Group egy új kereskedési szoftverre fektetett be, amellyel a tőzsdén akarták megütni a főnyereményt. Azonban a szoftver végül tönkretette a céget. A szoftverben lévő hibák miatt a Knight elkezdte őrülten vásárolni a részvényeket, több mint 7 milliárd dollárt költve több száz különböző értékpapírra.
A véletlen tranzakciók 440 millió dollárba kerültek a cégnek, és a Goldman Sachsnak kellett beavatkoznia a megmentésük érdekében. A Knight soha nem tudott talpra állni, és kevesebb mint egy évvel később egy versenytársa felvásárolta.
Ariane 5, V88-as repülés, 1996
Tekintettel az űrrepülés bonyolultságára és költségességére, nem meglepő, hogy a szoftverhibák listáján szerepel néhány sikertelen űrmisszió is.
Az Ariane 5 rakéta az Európai Űrügynökség (ESA) kutatóműholdjait volt hivatott eljuttatni a Föld körüli pályára. Azonban mindössze 36 másodperccel a start után a rakéta hajtóművei leálltak. A hiba oka az volt, hogy a mérnökök az Ariane 4-hez kifejlesztett, nem kompatibilis kódot használták fel újra, emellett hibát követtek el a 64 bites adatok 16 bitesre történő konvertálásakor.
A kudarc 370 millió dolláros veszteséget okozott az ESA-nak, és a későbbi vizsgálat során számos javaslatot fogalmaztak meg, többek között a szoftverelemzés és -értékelés javítására vonatkozóan.
A Heathrow 5-ös termináljának megnyitása, 2008
Képzeld el, hogy készülsz a várva várt nyaralásra vagy egy fontos üzleti útra, de kiderül, hogy a repülőgéped késve indul, a poggyászod pedig eltűnt.
Pontosan ez történt több ezer utazóval a Heathrow 5-ös termináljának 2008 márciusi megnyitása után, és a hibát egy hibás szoftver okozta. A probléma a vadonatúj poggyászkezelő rendszerben volt, amely a tesztek során jól működött, de a valóságban meghibásodott. Ez tömeges káoszhoz vezetett, a poggyászszalagok meghibásodása miatt több ezer poggyász tűnt el vagy utazott nem megfelelő célállomásra.
A British Airways arról is beszámolt, hogy a vezeték nélküli hálózattal kapcsolatos problémák további fennakadásokat okoztak a repülőtéren. A következő 10 nap során mintegy 42.000 bőröndöt vesztettek el, és több mint 500 repülőjáratot töröltek, ami több mint 16 millió fontba került.
A Millenniumi Hiba, 2000
A Millenniumi Hiba, más néven Y2K, egy széles körben elterjedt probléma volt a 2000-es év küszöbén.
Nem volt igazán veszélyes, de pánikot keltett, ami veszteségekhez vezetett.
Az aggodalom abból fakadt, hogy a világ számítógépes rendszerei nem fognak tudni működni a 1999. december 31. utáni dátumokkal, mivel a legtöbb számítógép és operációs rendszer csak két számjegyet használt az év jelzésére, figyelmen kívül hagyva a 20. századot jelző „19” előtagot. Sötét jóslatok születtek a bankok, légitársaságok, energiaszolgáltatók és kritikus fontosságú adattárak összeomlásáról. Hogy fognak boldogulni a rendszerek a „00” számokkal?
A válasz az volt, hogy „egész jól”. A Millenniumi Hiba nem okozott komolyabb problémákat a valóságban, mivel a legtöbb rendszert előre kijavították. Azonban a 1999 végi, a lehetséges következményekkel kapcsolatos félelem sok ezer embernek jelentős anyagi kárt okozott, akik vagyonokat költöttek a vészhelyzetre való felkészülésre és tervezésre. Kormányzati intézmények, vállalkozások és hétköznapi családok is voltak azok között, akik a legrosszabbra számítottak.
Az Egyesült Államok hatalmas összegeket költött a probléma megoldására. A becslések szerint a költségek elérték a 100 milliárd (!) dollárt.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
