A plutónium egy rendkívül veszélyes, toxikus fém, ugyanakkor számos folyamatban nélkülözhetetlen.
A képen egy plutónium-238 golyó látható. Szokatlan megjelenésű fém, nem?
A plutónium-238 izotóp természetes módon bomlik el, a bomlás során pedig hőt termel, ami vörös fényt kölcsönöz neki. Richard Feynman fizikus így írt a plutóniumgömbről:
„A tenyerembe vettem. Meleg volt.”
Sajnos 10 évvel később rákban hunyt el.
A gömb alfa-részecskéket bocsát ki. Az iskolai fizikaóráról tudjuk, hogy az alfa-részecskéket egy egyszerű papírlap is megállítja, sőt a bőrünk is elegendő a fenyegetés megfékezésére.
Azonban fennáll a valószínűsége, hogy egyes alfa-részecskék áthatolnak a védőpajzsunkon, és bejutnak a szervezetünkbe, ahol halálos veszélyt jelentenek.
Ezt a plutóniumot tápegységekben alkalmazzák. A lítiumakkumulátorok feltalálása előtt a plutónium-238-at pacemakerekben is használták. Továbbá űrhajók energiaellátására szolgáló generátorokban is alkalmazzák. A reaktorban történő felhasználás után kevert oxid üzemanyag keletkezik, amely újrahasznosítható.
Felezési ideje 88 év. Ez azt jelenti, hogy egy kilogrammnyi plutónium 88 évnyi folyamatos sugárzás hatására a fele tömegét más elemekké alakítja át. További 88 év elteltével a fennmaradt tömeg negyedére (250 grammra) csökken, és így tovább.
A plutóniumot 1940-ben amerikai fizikusok fedezték fel. Alig öt évvel később, 1945-ben az amerikaiak plutóniumbombát, a „Fat Man” atombombát dobták le Nagaszakira.
A plutónium különleges fém, különböző szerkezeti formákban létezik, mindegyik egyedi fizikai tulajdonságokkal bír.
Hőmérséklettől és nyomástól függően tulajdonságai jelentősen változhatnak. Összesen hét ilyen szerkezeti formát ismerünk, ezek közül az egyiket láthattuk a bevezető képen. Normál körülmények között a plutónium ezüstös színű fémként jelenik meg.
A legstabilabb izotóp a plutónium-244, 80 millió éves felezési idővel. Ennek az izotópnak egy része a Naprendszer keletkezése óta fennmaradt, túlélve 57 felezési időt.
A plutónium-239-et (felezési ideje 24 100 év) és 241-et hasadóanyagként használják, azaz atommagjaik nagyenergiájú neutronokkal bombázva felhasadnak, energia, gamma-sugárzás és még több neutron keletkezésének kíséretében.
Nukleáris reaktorokban használnak ilyet.
Számos kriminális eset ismert plutónium-mérgezéssel kapcsolatban, melyek a hétköznapi balesetektől a politikailag motivált merényletekig terjednek. Egy hírhedt eset 2001-ben Németországban történt, amikor egy gyári munkás hazavitte a plutóniummal szennyezett rongyokat, amellyel korábban radioaktív felületeket törölt át. A szennyezett rongyokkal megmérgezte volt feleségét, aki szerencsére életben maradt.
A törpebolygó, a Plútó neve is ebből az elemből ered, mindkettőt a római alvilág Istenéről, Plutóról nevezték el.
A Plútó vörös színét sokáig rejtély övezte. Végül kiderült, hogy légkörében szénhidrogének, köztük etilén is található, melyek köde vöröses árnyalatot kölcsönöz a bolygónak.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
