14 lény, amiktől nem szoktunk félni, pedig kellene

A búcsújáró lepke hernyója (Thaumetopoeinae) veszélyes, és nem is kell feltétlenül hozzáérnünk ahhoz, hogy bajba kerüljünk. Elég ha oda nyúlunk, ahol már jártak korábban és széthullajtották a bélbolyhaikat, ezek ugyanis bőrgyulladást okozhatnak.

• Élőhely: előfordul Európában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Indiában és Oroszországban is.

A fekete-tengeri skorpióhallal leggyakrabban a part menti vizekben találkozhatunk. Ideje nagy részét a sziklák között tölti, zsákmányra várva.

Többnyire a búvároknak és a halászoknak okoznak fejfájást, mivel a csontos tüskéik olyan anyagot tartalmaznak, amik súlyos fájdalmat okoznak, a sebbe kerülő nyálka pedig gyulladást válthat ki, ezért veszélyes hozzájuk érni.

• Élőhely: az Atlanti-óceán keleti része, a Földközi-tenger, a Fekete-tenger.

Ennek a nyár közepén különösen aktív pillangónak és a hernyóinak mérgező szőrzetük van. Érintkezés után kellemetlen kiütést okozhatnak, amik akár hetekig is eltarthatnak.

• Élőhely: Nyugat- és Kelet-Európában, Kis-Ázsiában és Közép-Ázsiában.

Ezeknek a békáknak sötétvörös, narancssárga vagy sárga voltok vannak a hasukon, ezzel is jelezve, hogy nem ajánlatos hozzájuk érni. A bőrük olyan anyagot termel, ami súlyos irritációt, hidegrázást és fejfájást okoz az embereknél.

• Élőhely: Oroszország európai részén és a Távol-Keleten található nagyobb vizek közelében.

A lárva meglehetősen nagy, akár 5 centisre is megnőhet, amitől már igen komoly ragadozóvá válik. Ha hozzáérünk, nagyon fájdalmas harapásban lehet részünk. Maga a bogár kevésbé veszélyes, de tüskéi segítségével az is képes szúrni, az így keletkezett seb pedig 2-3 hétig is komoly fájdalmakat okozhat.

• Élőhely: gyakori Európában, Ázsiában, Szahalintól az Atlanti-óceánig, és Afrika északi részén.

Egy ilyen csiga akár 18 centiméteresre is megnőhet, és rendkívül falánk. Nemcsak bármit megeszik, de olyan fonálférgeket hagy maga után, melyek emberre és állatra egyaránt veszélyesek lehetnek.

• Élőhely: előfordul Nyugat-Európában, többek között Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Nyugat-Lengyelország, Svájc déli részein és a Brit-szigeteken.

Ez egy röpképtelen, ám annál veszélyesebb bogár. Amikor az általa kiválasztott anyag érintkezik a bőrrel, akkor hólyagokat és égési sérüléseket okozhat, melyek aztán nagyon nehezen gyógyulnak.

• Élőhely: az egész palearktikus faunatartományon megtalálható, kivéve a távoli északi területeket.

A haragos sikló nem mérgező, de rendkívül agresszív temperamentuma így is sok gondot okozhat. Mindig készen áll a támadásra, és általában arcra vagy nyakra támad.

• Élőhely: Délkelet-Európában, a Volga mentén, Kelet-Kazahsztánban és Kis-Ázsiában is megtalálható.

A tengeri bolhák ritkán harapnak meg embert, de ha ez mégis megtörténik, akkor elkerülhetetlen a fájdalmas kiütés és irritáció. A nagyobb viharok a parthoz sodorják őket, ahol különösen veszélyesek lehetnek a turistákra.

• Élőhely: szinte minden édesvízben, tengerben és az óceánok fenekén is megtalálhatók.

A hátonúszó poloska első ránézésre nem különösebben figyelemreméltó, de ne becsüljük alá. Jobb, ha nem nyúlunk hozzá, mivel olyan erős harapása van, amivel az emberi bőrt is képes átlyukasztani.

• Élőhely: egész Európában megtalálható.

Ezek a rovarok könnyedén felismerhetők a testüket borító jellegzetes csíkokról. A tigrisszúnyog olyan arbovírusos[4] kórokozók hordozója, mint a Nyugat-nílusi vírus, a sárgaláz vírus, az agyvelőgyulladás, a dengue-láz, a Chikungunya-láz, a Zika-vírus, valamint számos fonalféreg.

Ezek a szúnyogok korábban csak az ázsiai országokban és Észak-Amerikában voltak jelen, ám újabban Európa dél-keleti részén is találkozni velük.

A hódok a hideg időket a barlangjaikban vészelik át, de előfordul, hogy kimennek, hogy a víz alá rejtett élelmeikhez nyúljanak. Érdemes megjegyezni, hogy aranyos külsejük ellenére ezek a rágcsálók rendkívül agresszívek lehetnek. Érdemes őket csak távolról figyelni.

• Élőhely: egész Európában megtalálhatók.

A pöfögő futrinkát azért hívják így, mert amikor fenyegetve érzi magát, irritáló vegyianyagot permetez az ellenfelére.

Ezeket a bogarakat érdemes messziről elkerülni és különösen nem szabad az arcunk közelébe tenni, mivel az általa permetezett vegyianyag szétégeti a bőrt, és még rosszabb a helyzet, ha a szemünkbe kerül belőle.

• Élőhely: Eurázsia déli része és Oroszország.

A katicabogarak korántsem olyan ártalmatlanok, mint amilyennek tűnnek. A harlekinkatica (19 pöttyös katica) például veszélyes, mert az erős állkapcsaival hatalmasat tud csípni, főleg ha éhes.

Bár a harapásuk nem mérgező, mégis fájdalmas dudort hagynak maguk után, néha pedig allergiás reakciót is kiválthatnak.

• Élőhely: egész Eurázsiában előfordul, de Európában sem ritka. Magyarországon például 2008-ban láttak ilyet először.