Miért nem úszna be épeszű cápa a Fekete-tengerbe?

Ezek a ragadozók csak a Földközi-tengeren keresztül juthatnak be a Fekete-tengerbe, miután átkeltek a Boszporusz-szoroson.

A Földközi-tenger egyébként tele van mindenféle cápával.

Joggal gondolhatnád tehát, hogy ha a cápák már átjutottak a Gibraltári-szoroson az Atlanti-óceánból a Földközi-tengerbe, akkor mi akadályozhatná meg őket abban, hogy a Fekete-tengerbe is beússzanak?

Kiderült, hogy van, ami megakadályozza őket.

Nézzük meg részletesebben, hogy mely cápák is veszélyesek az emberre.

A világon több mint 500 cápafajt tartanak számon, melyek túlnyomó többsége nem veszélyes az emberre, és meglehetősen kis méretűek.

Amikor valaki azt kérdezi, hogy élnek-e cápák a Fekete-tengerben, akkor kétségtelenül a hatalmas, vérszomjas halakra gondol. Például a Vörös-tenger csak úgy hemzseg ezektől az ádáz, emberre is veszélyes ragadozóktól.

A legveszélyesebb 5 cápafaj a következő:

• Makócápa
• Bikacápa
• Fehér cápa
• Tigriscápa
• Hosszúszárnyú cápa

Mindegyikük nagyon kedveli a Földközi-tengert, ahol rajtuk kívül számos más cápafaj is megtalálható.

A legvadabbnak és legagresszívabbnak a bikacápát tartják. A fehér cápa keltette félelemről és borzalomról, azt hiszem, mindannyian hallottatok már. Azonban ezen agresszív fajok egyike sem úszna be semmi áron a Fekete-tengerbe, noha erre kétségkívül meglenne a lehetőségük.

A hosszúszárnyú és a szürke cápák sem kevésbé veszélyesek és termetesek, de – ahogy már sejtheted – ők sem úsznak be a Fekete-tengerbe.

Ennek a következő okai vannak:

• A Fekete-tenger vize túlságosan hideg (főleg télen), és ez a legtöbb cápát elriasztja.
• A Fekete-tengerben nagyon kevés a hal, egyszerűen nem elegendő a hatalmas ragadozók táplálására. A cápák ezt érzik és megértik, ezért nem úsznak olyan helyekre, ahol nincs élelem.
• A Fekete-tenger alacsony sótartalmú vize elriasztja a cápákat. A természet rendje szerint minél sósabb a víz, annál kedvezőbb ezeknek a ragadozóknak.

• A Fekete-tenger vizének csaknem 90%-a kénhidrogénnel túltelített. A cápák ezt természetesen érzékelik, és nem úsznak bele a „puskaporos hordóba”; ösztöneik az ilyesmit rendkívül gyorsan megérzik. A Fekete-tengerben 100 méternél mélyebben gyakorlatilag nincs is élet emiatt, márpedig a cápák szeretnek mélyre merülni.
• A Fekete-tenger ökoszisztémája siralmas állapotban van, és az ökológiai helyzet egyre csak romlik.

És végül, talán az utolsó és egyik legfontosabb ok, hogy még a legádázabb cápa sem merné józan ésszel átúszni a Boszporuszt, ahol éjjel-nappal hatalmas a hajóforgalom.

Viszont a Fekete-tengerben, mondhatni élnek különféle „díszcápák”; – a tüskéscápáról (katrán) és a macskacápáról van szó. Ezek a kistestű halak csak részben emlékeztetnek valódi cápákra, mivel egyáltalán nem veszélyesek az emberre.

A megfigyelések egész története során hivatalosan még egyetlen, emberre veszélyes cápafajt sem észleltek a Fekete-tengerben, pedig elméletileg ez több mint lehetséges.