Ezek a különleges teremtmények régóta az ember szomszédságában élnek, lenyűgözve minket az intelligenciájukkal és azzal a képességükkel, hogy a legkülönbözőbb körülményekhez is képesek alkalmazkodni.
A tudósok legalább nyolc varjú alfajt különböztetnek meg, amelyek genetikailag eltérnek egymástól, de külsőre szinte megkülönböztethetetlenek. A varjak nemcsak életük végéig hűségesek párjukhoz és képesek megvédeni a területüket, hanem lenyűgöző élettartammal is rendelkeznek – akár 23 évig is élhetnek a vadonban. És ez még közel sem minden érdekesség, amit el lehet mondani ezekről a madarakról.
A varjú és a holló nem ugyanaz
Bár a vetési varjú és a holló külsőre hasonlít, mégis különböző madarakról van szó, amelyek a varjúfélék családjába tartoznak. Több fontos tulajdonságukban is jelentősen eltérnek egymástól.
Az első különbség a méretük. A holló nagyobb és erőteljesebb, mint a varjú. A varjú testhossza általában nem haladja meg az 50 centimétert, míg a holló elérheti a 70 centimétert is. Ráadásul gyakran kétszer annyit nyomnak. A hollónak masszív, enyhén ívelt csőre van, míg a vetési varjú csőre vékonyabb és egyenesebb. A farkuk is eltérő: a hollóé ék alakú, a vetési varjúé pedig téglalap alakú.
A második különbség a hangjuk. A varjak hangos, rekedt „károgást” hallatnak, amelyet könnyű felismerni. A hollók ezzel szemben lágyabban „beszélnek” – a megszokott „korr-korr” hangjuk tompább és kevésbé éles.
Végül a viselkedésük és az élőhelyük is eltérő. A vetési varjú gyakrabban él városokban, ahol könnyebben találnak élelmet az emberek között. A hollók viszont a félreesőbb helyeket kedvelik – erdőket és hegyeket, távol a nyüzsgéstől és a zajtól.
A varjak okosabbak a majmoknál
Néhány kutatás eredménye szerint a varjak okosabbak lehetnek a majmoknál. Nemcsak felismerik a tükörképüket, hanem aktívan használják is azt. A kutyákkal ellentétben, amelyek megugatják vagy egyáltalán nem veszik észre a tükörképüket, a varjak tudatában vannak annak, hogy magukat látják. Még a megjelenésüket is képesek felmérni, megigazítják a tollaikat és eltávolítják a pihéket, mintha tudnák, hogyan néznek ki kívülről.
Kísérletek azt is kimutatták, hogy a varjak képesek bonyolult feladatokat megoldani. Például ki tudják választani az élelmet különböző számú jelöléssel ellátott dobozokból, megjegyezve, hogy a legtöbb jelöléssel ellátott doboz mindig tartalmaz élelmet. Ez a mennyiség felmérésére és a szabályok megjegyzésére való elképesztő képesség a madarak fejlett elméjéről tanúskodik.
A varjak talán leglenyűgözőbb tulajdonsága az eszközök készítésének és használatának képessége. Nemcsak megtalálják a megfelelő tárgyakat a feladatok megoldásához, hanem képesek eszközöket készíteni a semmiből. A tudósok minden alkalommal megdöbbennek, amikor kiderül, hogy a varjak szellemi képességei sokkal magasabbak, mint azt korábban gondolták.
A varjak betegségeket terjeszthetnek
A varjak született dögevők, magas gyomorsavtartalommal és ellenálló képességgel rendelkeznek a fertőzésekkel szemben, ezért ritkán jelentenek veszélyt az emberre. Sőt, a döglött állatok és madarak fogyasztásával a varjak segítenek megfékezni számos betegség terjedését, eltávolítva a lehetséges fertőzési forrásokat. Azonban amikor az emberek kapcsolatba kerülnek ezekkel a csodálatos madarakkal, ezek a kapcsolatok mégis kockázatosak lehetnek.
Az egyik betegség, amelyet a varjak terjeszthetnek, az ornitózis. Ez egy fertőzés, amelyet a Chlamydia psittaci baktérium okoz, és amely a madarak ürülékén és tollán keresztül terjed. Amikor a varjak tollazatukat ápolják, a baktériumokat az egész testükre kiterjeszthetik. Ha valaki szoros kapcsolatba kerül egy fertőzött madárral, megfertőződhet a betegséggel. Fennáll a fertőzés veszélye a belélegzett poron keresztül is, amely tartalmazhat ürülék száraz részecskéit. Az ornitózis tünetei hasonlóak a tüdőgyulladáshoz, beleértve a magas lázat, köhögést és légszomjat, és azonnali kezelést igényel.
A varjak „hangyáznak”
A varjak egy érdekes és szokatlan dolgot művelnek – „hangyáznak”, más néven „enting”-et. Ez a folyamat abból áll, hogy a madarak összenyomják a hangyákat és a tollaikba dörzsölik őket. Amikor a rovarok összenyomódnak, hangyasavat bocsátanak ki, amely felszívódik a bőrbe, és úgy tűnik, kellemes érzést okoz a varjaknak. A hangyázás során a varjak ellazultnak tűnnek, és valódi élvezetet találnak ebben a tevékenységben.
Hogy miért csinálják ezt a varjak? A tudósok különböző hipotéziseket állítottak fel. Az egyik szerint a hangyasav természetes nyugtatóként hat, enyhíti a bőr irritációját és véd a parazitáktól. Egy másik elmélet szerint ez egyfajta alkalmazkodás: a hangyasav bedörzsölésével a varjak ellenállóbbakká válhatnak vele szemben, ami lehetővé teszi számukra, hogy nyugodtan egyenek hangyákat anélkül, hogy félnének a következményektől.
A varjak barátságban élnek a farkasokkal
Meglepő módon a varjak jól kijönnek a ragadozó farkasokkal. Gyakran követik a farkasfalkákat, tudván, hogy a vadászat után ízletes maradékokhoz juthatnak. Megfigyelések szerint egy varjú akár két kilogramm húst is képes megenni egy jávorszarvas teteméből egyetlen nap alatt.
Ez a kapcsolat kölcsönösen előnyös. A varjak segítenek a farkasoknak zsákmányt találni. Képesek felfedezni az állati tetemeket, de maguk nem tudják áttörni a vastag bőrt. Itt jönnek a képbe a farkasok, akik könnyedén feltépik a zsákmányt, és a hús egy részét a varjaknak hagyják. Emellett a varjak megfigyelőként is szolgálnak, figyelmeztetve a farkasokat a veszélyre, ha gyanús hangokat hallanak vagy közeledő fenyegetést észlelnek.
A tudósok folyamatosan tanulmányozzák a varjakat, és minden alkalommal sok újdonságot fedeznek fel velük kapcsolatban. 2024-ben például kiderült, hogy a varjak képesek hangosan számolni, mint a gyerekek.
A BEJEGYZÉS A HIRDETÉS ALATTI GOMBBAL FOLYTATÓDIK
