A szomszédom levágta a fám összes ágát, ami átnyúlt a kertjébe. Joga volt hozzá, vagy nem? Levágta az almafa felét

Megtehette ezt, csak mert az ágak az ő telkén voltak? Elég kétértelmű helyzet, amit most megpróbálunk kibogozni.

Egy rossz szomszéd úgy tönkreteheti az életed, hogy a végén már a telek eladásán gondolkozol, vagy egész életedben idegeskedsz. Persze, ha a te idegeid erősebbek, te is pokollá teheted az övét. De a veszekedés soha nem vezet jóra. A végén mindkét szomszéd csak veszít.

Lehet, hogy a szomszédnak valami mentális problémája van, és élvezi, hogy mindenkivel veszekszik. Én ismerek egy ilyen embert, aki a helyi lakóközösségben mindenkivel összeveszett, és szándékosan kereste, kibe köthet bele. Aztán, mintha mi sem történt volna, újra köszönt, beszélt az emberekkel, majd megint összeveszett velük. Az ilyeneknek tuti nincs minden rendben a fejükben.

De vissza az ágakhoz. Képzeld el, hogy a fél almafádat lefűrészelték. Egy ismerősöm, akinek pár házzal lejjebb van hétvégi telke, mutatta, hogy nála a szomszéd pontosan ezt tette: levágta majdnem a fél almafát, ami átlógott a telkére.

„Ez a ‘Morcos’ szomszéd (mondja az ismerősöm) lefűrészelte a fám ágait, amik átlógtak hozzá. Hogy lehet ezen bosszút állni? Egyáltalán jogszerűen járt el a Morcos?”

Nem mindennapi helyzet

A helyzetet bonyolítja, hogy sok ilyen régi, „Kádár-kocka” melletti vagy zártkerti telket még az „átkosban” parcelláztak, nem kb. 2880, hanem csak kb. 1080-1440 négyzetméterre. A fák öregek, és sok almafát jóval közelebb ültettek a bűvös 4 méteres szabályhoz képest. Egyszerűen nincs hely kb. 1080 négyzetméteren máshogy ültetni. Sokan vannak így. Csak nem fogjuk kivágni az összes termő gyümölcsfát, nem igaz?

Nekem is így nőnek az almafáim, meg a szomszédaimnak is. Hullik át hozzám a jonatán, én meg „cserébe” adom az idaredet. Én leszedem az övét, ő az enyémet. Szerencsére jó a viszony.

Na, de az ismerősömnek és a Morcosnak nem jött össze a jó viszony. Őszintén szólva, egyik kutya, másik eb. Mindkettőben több a rosszindulat, mint a józan ész. Mondtam neki, hogy egyezzenek meg, de nem ment. A Morcos szólt neki, hogy potyog az alma és tönkreteszi a veteményesét (ezt a jog „szükségtelen zavarásnak” hívja) , de az ismerősöm sokáig nem tett semmit. A Morcos végül bepánikolt, és levágott mindent, ami átlógott – majdnem a fél fát. De vajon megtehette? Mit mond erre a jog?  

A szomszéd ágai, de kinek a gyümölcse?

Először is, tisztázzuk: kié az alma? A magyar jog ebben teljesen tiszta.

1. Amíg az alma az ágon lóg – még ha át is lóg a kerítésen –, az a fa tulajdonosáé. Ha a Morcos leszedi az ágról, az jogilag lopás.  
2. Ha az alma magától esik le a Morcos kertjébe, az még akkor is a fa tulajdonosáé. Sőt, a törvény szerint a fa tulajdonosa (az ismerősöm) kártalanítás ellenében átmehet és összeszedheti.  
3. A Morcos csak akkor teheti el az almát, ha a fa gazdája „ésszerű időn” belül nem jön érte (ez egy romlandó almánál pár nap, diónál lehet egy-két hét).  

Na de itt nem csak az almáról volt szó, hanem a fűreszről.

Szabad-e fűrészelni? A kétlépcsős szabály

Ha nem tetszik, hogy a szomszéd fája átlóg, az nem ok arra, hogy fűrészt ragadj. A magyar törvény szerint a Morcos csak akkor vághatta volna le, ha:

1. Az ágak tényleg akadályozták őt a kertje „rendes használatában” (pl. bizonyíthatóan tönkretették a veteményest, vagy veszélyeztették a kerítést).  
2. ÉS először igazolhatóan (pl. tértivevényes levélben) felszólította az ismerősömet, hogy vágja le.  
3. ÉS az ismerősöm a megadott határidőn belül nem tette meg.  

Csak e három dolog együttes teljesülése esetén vághatta volna le jogszerűen, sőt, a vágás költségét még rá is terhelhette volna az ismerősömre. 

A Morcos nagy hibája: A tilos önhatalom

De a Morcos nem ezt tette, hanem dühből önbíráskodott. Ezt a jog „tilos önhatalomnak” nevezi.Most mit tehet a pórul járt ismerősöm?  

1. A gyors út: Egy éven belül elmegy a helyi jegyzőhöz és „birtokvédelmet” kér. A jegyzőt nem fogja érdekelni, hogy az alma hova esett, sem az, hogy a fa 1 méterre van. Ő csak azt nézi, hogy a Morcos követte-e a fenti 3 lépéses szabályt. Mivel nem követte, a Morcost el fogja tiltani a további vagdalkozástól.  
2. A lassú út: Pert indíthat dologrongálásért, de egy levágott ág értékét nehéz bizonyítani, és valószínűleg nem nagy összeg.  

A „mindketten hibásak” csapdája

Na de itt jön a csavar. Mi van azzal, hogy a fa csak 1 méterre van a kerítéstől, nem a „szabályos” 4 méterre?

Hát az a helyzet, hogy Magyarországon nincs ilyen egységes „4 méteres” törvény! Ezt a helyi önkormányzatok szabályozhatnák , de a legtöbb csak a közterületekre ír elő szabályt, a magánkertekre nem.  

A magyar jogban nem a távolság számít, hanem a hatás. Vagyis az ismerősöm fája lehet 1 méterre, ha az nem okoz „szükségtelen zavarást”.

De itt okozott (a potyogó alma). Tehát mindketten hibáztak? A magyar jog szerint igen, de a két hiba nem „oltja ki” egymást. A jog élesen szétválasztja a kettőt:

• Az ismerősöm hibája: „Szükségtelen zavarás” (passzív mulasztás).  
• A Morcos hibája: „Tilos önhatalom” (aktív, szándékos dologrongálás).  

A jegyző az aktív fűrészelést fogja először vizsgálni, és abban a Morcos lesz a hibás, pont.Ettől függetlenül a Morcos is indíthatna egy saját eljárást az almák miatt, de az már egy másik történet. A bíróság itt nem vakargatná a fejét. A Morcos egyértelműen törvényt sértett azzal, hogy fűrészt ragadott, mielőtt felszólította volna a szomszédját.  

De barátaim, ilyenek miatt pereskedni… nem éri meg. Tényleg vannak emberek, akiknek erre van idejük, ahelyett, hogy kimennének pihenni a kertbe és élveznék a természet közelségét és a friss levegőt? Beteg emberek. A Morcos húzhatott volna egy hálót a veteményes fölé, az almát meg megtarthatta volna (miután az ismerősöm napokig nem szedte össze).  

Mit javasoltok, mi lett volna a békés megoldás, hogy a fa is megmaradjon és a veszekedés is elmaradjon?